Szóbeli tétel ajánlások

Felkészítő tanfolyam indul >> részletek

Emelt szintű szóbeli „A” tételek és hozzájuk ajánlott tananyag

Az alábbi ajánlások a Nagy Etele: Biológia Érettségi Összefoglaló (2017) c. kiadvány számozásához vannak rendelve!

Jelenleg a 2021 tavaszi emelt szintű biológia érettségi nyilvánosságra hozott 99 szóbeli „A” tétel található a listában. Ez a korábbi évekhez képest nem változott, azonban az egyes tételekhez társított konkrét kérdéseket (melyek nem nyilvánosak) folyamatosan változtatják.

Vastag betűvel, sorszámozva találhatók a kiadott tételcímek, ezek alatt pedig a releváns, kapcsolódó követelményrendszerbeli pontok, amely alapján a kidolgozott követelmény kiadványban a megfelelő oldalak egyértelműen azonosíthatók, ezért oldalszámok nem kerültek feltüntetésre. A zárójelben feltüntetett számok (X) a kiadvány számozását jelzik az adott témán belül.

Figyelem! Az egyes tételcímekhez ajánlott tartalom csak egy cím alapján valószínűsíthető téma. Kizárólag a tételcímek nyilvánosak, a hozzá kapcsolt információk tartalmáért az összeállítók semmilyen módon nem felelősek!

  1. A természetvédelem feladatai és lehetőségei
    • 5.5
  2. A nitrogén körforgása és az ember
    • 2.1. (1), 2.2. (7), 5.4. (2)
  3. A szén körforgása és az ember
    • 2.1. (1), 5.4. (2)
  4. Az oxigén körforgása
    • Heterotrófia, autotrófia: 2.2. (2), 5.4. (2)
    • Oxigén kilépési lehetősége a környezeti körforgásból: 5.4. (1)
  5. A napfény és a földi élet
    • Fotoszintézis (főbb részei, kiindulási anyagok és termékek, helyszín): 2.2. (4) (5)
    • Energia útja az ökológiai piramisban (iránya, milyen formában távozik belőle, energiaszint hogy változik a piramisban felfelé haladva): 5.4. (3)
    • Gyertyános-tölgyes társulás szintezettsége, aszpektus változásainak, fényeloszlásának ismertetése: 5.2. (5) és 5.1. (5)
    • Káros UV-sugárzás hatásai az emberi szervezeole és a környezeole, védekezési lehetőségek (egészségügyi és környezetvédelmi): 5.3. (2) és 4.2. (2)
  6. Talajélet
    • Talaj jellemzői, összetevői, szerepe, talajkeletkezésben részt vevő élőlények: 5.1. (7) és 3.3. (6)
    • Szikesedés jelensége, okai: 5.2. (6)
    • Erózió és műtrágyázás jelenségvilága, talajjavítás lehetőségei: 5.1. (7), 5.5. (8)
  7. Káros emberi hatások az ökoszisztémákban
    • 5.2. (2), 5.3. (3)
  8. Az élővilág szerveződési szintjei
    • 1.2. (4)
  9. A populációk
    • Populációkon belüli viselkedésformák előnyei és céljai (agresszió, behódolás, önzetlenség, rangsor)
    • Időszakos és állandó társas együttélések: 5.1. (8)
    • Emberi-állati kommunikáció összehasonlítása: 5.1. (9)
    • Emberi agresszió öröklött vagy tanult volta, kiváltó okai, csökkentésének lehetőségei: 5.1. (9)
  10. A levegő
    • Levegő összetétele és jelentősége az élővilágban, légszennyező anyagok és környezetkárosító hatásaik: 5.5. (5)
    • Őslégkör és mai levegő összehasonlítása: 6.4. (1)
  11. A populációk kölcsönhatásai
    • Populáció genetikai értelmezése: 6.3. (1)
    • Kompetíció (miért van gyertyán és szeder között, miért nincs gyertyán és lombosmoha között, ill. gyertyán – keltike között)? 5.1. (10) és 3.4. (1)
  12. A természetes ökoszisztémák és a monokultúrák
    • Biomassza és biológiai produkció fogalma, ezek bemutatása ökológiai piramis segítségével: 5.4. (3)
    • Monokulturás gazdálkodás fogalma, előnyeinek és háolányainak ismertetése: 5.3. (3)
    • Talajlevegőztetés és pillangósvirágúak ültetésének jelentősége szántóföldeken: 5.4. (2)
  13. Hazai erdők
    • Magyarországi erdős társulások, szukcesszió, horizontális és vertikális szintezettség jellemzők, zárótársulás jelentése: 5.2. (5) és 5.1. (5)
    • Emberi beavatkozás pozitív és negatív hatásai a parkerdők életében: 5.2. (1) (2)
  14. Egy tó sorsa
    • 5.1. (5), 5.2. (1)
  15. Ökológiai fogalmak és összefüggések
    • Környezet ökológiai fogalma, tűrőképesség (fogalma, tűrőképességi görbék elemzése és tengelyeik ismertetése), ökológiai és élettani niche különbsége: 5.1. (4)
    • K- és r-stratégisták jellemzőinek összehasonlítása, szaporodási görbéik elemzése, környezeti eltartóképesség és szaporodási jellemzők összefüggése, a fajok szaporodási stratégiáinak és utódnevelési viselkedéseinek összefüggései: 5.1. (2)
  16. A társulások anyag- és energiaforgalma
    • Biomassza és biológiai produktum fogalma, mely környezeti tényezőktől függnek értékeik: 5.4. (3)
    • Anyagáramlás és energiaáramlás összehasonlítása: 5.4. (3)
    • Nitrogén körforgása a természetben: 5.4. (2)
  17. Energianyerés az élővilágban és a gazdaságban
    • Növények és állatok energiaforrásai: 2.2. (2)
    • ATP biológiai jelentősége: 2.1. (10)
    • Megújuló és nem megújuló energiaforrások: 5.5. (7)
      – példák felsorolása, a nem megújuló energiaforrások közül melyek biológiai eredetűek?
      – különbségek a két nagy csoport között
      – fosszilis energiaforrások használatának hátrányai
      – Magyarországon mely energiatermelési módszerek használata lenne indokolt?
  18. Környezet, szaporodás, viselkedés
    • 3.4.4. (3) (4) (7)
  19. A fehérjék
    • Fehérjéket alkotó monomerek általános szerkezete, összekapcsolódásuk módja, esszenciális aminosavak (jelentés, mennyi van belőlük): 2.1. (8)
    • Fehérjék szerkezeti szintjei: 2.1. (8)
    • Fehérjék a vérben, plazmafehérjék biológiai jelentősége: 4.6. (1) (2) (4)
    • Fehérjeszintézis mely sejtalkotóhoz kapcsolható? 2.3. (1)
    • Számolás: pl. hányféle fehérje jöhet létre száz monomerből?
  20. A DNS örökítő szerepe
    • Griffith és Avery, Hershey-Chase kísérletek lényege, jelentősége: 2.1. (11)
    • Mitokondriális DNS jelentősége és az endoszimbióta elmélet, egyéb érvek az elmélet mellett: 3.2. (5)
    • Tejcukor operon működésének célja, részei: 6.1. (5)
  21. Az ozmózis folyamata és biológiai jelentősége
    • Ozmózis folyamata, feltételei, növényi életműködések és ozmózis, tápoldattal túlkezelt talaj problémája: 1.3. (1)
    • Ozmózis és emberi szervezet: nefron szerkezete és működése, tüdőödéma, laktózintolerancia: 4.7. (2), 4.6. (4), 3.2. (2) apróbetűs szövege
  22. A szénhidrátok
    • Raktározás módja növényekben és állatokban: 2.1. (6) (7)
    • Lebontásuk az emberi emésztőrendszerben: hely, pH, emésztőnedv és annak szénhidrátbontó enzimje 4.4. (4)
    • Glükózlebontás típusai az emberi sejtekben, jellemzésük és lépéseik röviden: 2.2. (6)
    • Hasnyálmirigy és mellékvese szénhidrátanyagcsere hormonjai, vércukorszint szabályozása: 4.4. (3), 4.8.4. (2)
  23. Életjelenségek
    • 1.2. (2)
  24. A sejtek életciklusa és az örökítő anyag
    • Sejtciklus szakaszai: 1.2. (3), 2.3. (9)
    • Osztódás típusai, példák az állat- és növényvilágból: 2.3. (8)
    • Meiózis: részletes bemutatás, kromoszómamutációk, genetikai állomány változatosságának magyarázata: 2.3. (8) (9)
    • Mutációk típusai, Klinefelter szindróma kialakulásának megállapítása (megadott információk alapján): 6.1. (3)
    • Miért örökölhet két (egymással nem egypetéjű) testvér nagyon hasonló es nagyon különböző tulajdonságokat is?
  25. Prionok, vírusok és baktériumok
    • Összehasonlítás:
      – alak, szaporodás és funkció 3.1. + 3.2. (1) (2)
      – melyek vesznek részt a nitrogén körforgásában, mi benne a szerepük? 5.4. (2)
    • Antibiotikumos kezeléssel melyik kezelhető csak, miért? Miért fontos az antibiotikumos kezelés orvos által előírt rendjének szigorú betartása? 3.2. (3)
    • Milyen következtetések vonhatók le Griffith és Avery kísérletéből? 2.1. (11)
  26. Az ATP
    • 2.1. (9), 4.3. (7), 2.2. (1)
    • Melyik vegyületcsoportba tartozik?
    • Szerkezete és ebből adódó biológiai funkciója közti összefüggés
    • Hol termelődik nagy mennyiségben növényi és állati sejtben? Ismertesse ezen folyamatok lépéseit.
    • 2 példa emberi sejtben ATP-bontó enzimre (membránban, izomban)
  27. A sejtmag
    • 2.3. (1)
  28. Lebontó folyamatok egy emberi vázizomrostban
    • Lebontó folyamatok helyei: 2.2. (6) (7)
    • Biológiai oxidáció és erjedés összehasonlítása, felszabaduló energiamennyiségek összevetése: 2.2. (6)
  29. A fehérjeszintézis
    • Mi a fehérjeszintézisre vonatkozó információkat hordozó molekula, konkrétan mire vonatkozó információkat kódol? Szerkezetének összehasonlítása a fehérjék szerkezetével: 2.1. (8) és 2.1. (11)
    • Fehérjeszintézisben résztvevő sejtalkotók (felépítés és szerep), fehérje útja a sejtben képződéstől a felhasználáson át a leadásig/lebontásig: 2.2. (3)+(4), 2.3. (1), 6.1. (2)
    • Kész fehérje lehetséges sorsai, fehérjék lehetséges funkciói: 2.1. (9)
    • Sarlósejtes vérszegénység magyarázata a fehérjeszintézis szempontjából: 6.1. (4)
  30. Membránok a sejtben
    • Eukarióta sejtmembrán felépítése: 2.1. (3)
    • Membránok fontosabb biológiai funkciói és jelentőségük: 2.3. (2)
    • Aktív és a passzív transzport összevetése, példákkal: 2.3. (3)
  31. A zöld színtest és a mitokondrium
    • Endoszimbionta elmélet és bizonyítékai: 3.2. (5)
    • Színtest és mitokondrium jellemzése: 2.3. (6)
    • Fotoszintézis fényszakaszának történései: 2.2. (5)
  32. Anyagcsere és energiaforgalom
    • 2.2.
  33. Fehérjék és enzimek
    • Fehérje és enzim definíciója, a két fogalom kapcsolata egymással: 1.3. (4) és 2.1. (8)
    • Fehérjék szerkezete, enzimműködés alapjai, térszerkezet fontossága az enzimaktivitásban: 1.3. (2) (3) (4) (5)
    • Amiláz és citokrómok jelentősége, lokalizációjuk (hol találhatók): 2.3. (6), 4.4. (4), 2.1. (7)
  34. A fény szerepe a növények életében
    • Fotoszintézis fényszakaszának jellemzése: 2.2. (5)
    • Fény által irányított növekedés jelensége a növényekben: 3.4.3. (7)
    • Rövid- és hosszúnappalosság jelenségvilága, példák: 3.4.3. (5)
    • Fény és csírázás: 3.4.3. (8)
  35. A prokarióták anyagcseréje
    • Felépítő folyamatok jellemzői: 2.2. (1)
    • Élőlények csoportosítása szén- es energiaforrás alapján, baktériumok besorolása anyagcseretípus szerint: 2.2. (2), 3.2. (4)
    • Módszerek az élelmiszeriparban a baktériumok működésének kihasználására, illetve gátlására: 3.2. (2), 4.4. (7)
  36. A lipidek biológiai szerepe
    • 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek (3-4. pont, 26-27. oldal)
  37. Az erjedés
    • Glikolízis (helyszín, szerep, folyamat lényege): 2.2. (6)
    • Erjedés jellegzetességei, milyen feltételek mellett következik be, gyakorlati alkalmazásai (példák): 2.2. (6), 3.2. (2)
    • Izomműködés és erjedés kapcsolata az embernél: 4.3. (7)
  38. Hidrolízis és kondenzáció
    • 2.2. (3)
  39. A baktériumok jelentősége
    • 3.2. (2)
  40. Vírusok és baktériumok
    • Összehasonlítás (méret, anyagcsere, életmód, keletkezés, szaporodás), bakteriális és vírusos betegségekre 3-3 példa: 3.1. és 3.2.1.
    • Hershey-Chase kísérletből levonható következtetések: 2.1. (11)
  41. Egysejtűek
    • 3.2. (6)
  42. A gombák
    • Testszerveződéseik, miért nem tekinthetők állatoknak és növényeknek sem? Példák egy- és többsejtű gombafajokra, ökológiai jelentőségük: 3.3. (1) (2) (5)
    • Zuzmó és jelentősége: 3.3. (6)
    • Antibiotikum fogalma, miként kapcsolódik a fogalom a gombákhoz? 3.3. (3) és 3.2. (3)
  43. A növények szövetei
    • 3.4.3. (1)
  44. A gyökér és a szár
    • 3.4.3. (2) (3) (4)
  45. A virág és a virágzás
    • Evolúció – a növényvilág mely képviselőinél jelenik meg először a virág? Nyitva- és zárvatermők különbségei és evolúciós megjelenésük sorrendje: 3.4.1. (1)
    • Virág szerkezete, egy- és kétivarú virág, egylaki és kétlaki növény fogalma 3.4.3. (5)
    • Rövid- és hosszúnappalosság: miért virágzik nálunk a Dél-Amerika déli részéből származó burgonya már nyár elején, míg a Dél-Amerika északi részéről származó dohány csupán nyár végén? 3.4.3. (5)
    • Kettős megtermékenyítés folyamata, a virág egyes részeiből a termés mely részei alakulnak ki? 3.4.1. (3)
  46. A szár és a levél
    • 3.4.3. (2) (3) (4)
  47. A kétszakaszos egyedfejlődés
    • Mohák, harasztok és zárvatermők összehasonlítása (életciklus ábrák segítségével): 3.3. (2) (6), 3.4.1. (1) (3)
      –  evolúciós újítások
      – haploid és diploid életszakaszok értelmezése ábra segítségével, kiindulási sejtek megállapítása, mitózissal és meiózissal képződő képletek/sejtek
  48. Az állatok szaporodása
    • Ivaros és ivartalan szaporodás az állatvilágban, a két szaporodási mód összehasonlítása: 1.2. (2), 3.3. (2)
    • Genetikai diverzitás és szaporodás összefüggése: 2.3. (9), 3.4.3. (6), 5.4. (4)
    • Belső és külső megtermékenyítés összevetése: 3.4.4. (4)
    • Egyes állatcsoportok szaporodási módjainak bemutatása annak fényében, hogy a szaporodási módok hogy függnek össze életmóddal és élőhellyel: 3.4.2. (1)
  49. A gerincesek légzőszervének törzsfejlődése
    • Tüdőfejlődés a főbb gerinces csoportokban (halak, kétéltűek és hüllők, madarak és emlősök): 3.4.2. (2)
  50. Az állatok kültakarója
    • Kültakaró: legjelentősebb szerepe, más szerepeire példák különféle élőlénycsoportok esetén (pl. rovarok, gyűrűsférgek, kétéltűek): 3.4.2.
    • Gerincesek kültakarója: hogy nevezzük, rétegei, azokat felépítő állati szövetek, kültakaró függelékekre (szaruképződmények) példák: 3.4.2., 3.4.4. (1), 4.2.
  51. Az állatok mozgása
    • Mozgás jellemzése állatcsoportoknál (szivacsok, laposférgek, rovarok, halak, csigák) 3.4.2. (1)
      – Melyik folytat a fentiek közül aktív mozgást? Hogyan?
    • Rovarok fény felé repülése és pókok hálószövése mely típusú mozgás? 3.4.4. (5)
  52. A halak
    • Légzés (légzőszerv, légzés folyamata halaknál, hogy befolyásolja a légzésszámot a víz alacsony vagy magas O2-tartalma és az aktivitás) 3.4.2. (1)
    • Kültakaró, mozgás, szaporodás szervrendszere hogyan alkalmazkodott a vízi környezethez? 3.4.2. (1)
    • Hazai halfajok szerepe az energiaáramlásban, méreganyagfelhalmozódás szervezetükben (ok indoklása) 5.4. (1)
  53. A madarak
    • Testfelépítés és környezet viszonya (légzőrendszer, vázrendszer és kültakaró alkalmazkodása a repülő életmódhoz) 3.4.2. (1)
    • Szaporodás, ivadékgondozás módja a madaraknál: 3.4.2. (1)
    • Emésztés és táplálkozás jellegzetességei: 3.4.2. (1)
  54. Emlősök és madarak
    • 3.4.2. (1) (2)
  55. Lebontó folyamatok az emberben:
    • 2.3. (7), 2.2. (6) (7), 4.4. (3) (4) (5)
    • Emésztés és biológiai oxidáció összehasonlítása az alábbi szempontok alapján:
      – helyszín
      – részfolyamatok
      – enzimek részvétele az egyes folyamatokban
      – eltérések a két folyamat között
  56. Az idegsejt működése
    • Neuron felépítése és működése, változatai, gliasejt funkciója: 4.8.1./A (2)
    • Membránpotenciál kialakulása, jelentősége, megváltozása: 4.8.1./A (1)
    • Példák az idegrendszer és a hormonrendszer kapcsolatára: 4.8. (2)
    • Szinapszis fogalma és két fő típusa, melyik jelentősebb az emberben? 4.8.1./A (2)
  57. Ivari jellegek
    • Nemi hormonok (termelődési hely, hatásaik): 4.8.4. (2), 4.9. (1) (2)
    • Nemhez kötött genetikai betegségek (mely nemre jellemzőek, miért? példák) 6.2. (5)
    • Miért 50-50% annak esélye, hogy egy emberi egyed férfi vagy nő neműként születik? 6.2. (5)
    • Mely egyéb szintjei vannak a szexuális nem kromoszomális meghatározottságon túl? 4.9. (2)
  58. Mozgások és mozgatóműködések
    • Harántcsíkolt izom felépítése, csúszófilamentum elmélet: 4.3. (7)
    • Forró edény megfogásakor milyen idegi mechanizmusok játszódnak le, miért hajlik be a kezünk? 4.8.1./A (4)
  59. Az emberi vér
    • Összetétele (alakos elemek, plazma és összetevői): 4.6. (1)
    • Véralvadás folyamatának lényege, fontosabb résztvevői: 4.6. (2)
    • Vérszegénység lehetséges okai: 4.6. (1)
  60. Légcsere, gázcsere és sejtlégzés
    • Fogalmak meghatározása, kapcsolatuk az emberi szervezetben: 4.5. (4)
    • Nyugodt és erőltetett légzés jellemzése (izmok, szervek szerepe a nyomásváltozásokban), férfiak és nők közötti jellemző légzéstechnikai különbségek: 4.5. (1), 4.3. (6)
    • Be- és kilégzés szabályozása a legalsóbb szinten: 4.5. (6)
    • Mélybúvár gyors emelkedésének esete: mely jelenség, mi az oka és miért veszélyes? 4.5. (8)
  61. A kiválasztás
    • Nefron felépítése és működése: 4.7. (2)
    • Vízvisszaszívást szabályozó hormonok: 4.7. (3)
  62. Elemi idegjelenségek
    • Ingerületvezetés folyamata egészséges emberben (nyugalmi és akciós potenciál), szinapszisok típusai és ingerülettovábbítás: 4.8.1./A. (1) (2)
    • Sclerosis Multiplex betegség idegrendszeri alapjai: 4.8.1./A. (2)
    • Drogok (kokain, morfium) lehetséges hatásai az ingerületvezetésre és a szinapszisműködésre: 4.8.1./A. (2), 4.8.3. (5)
  63. Hallás és helyzetérzékelés
    • Teljes hallószerv felépítése (inger útja, közreműködő receptorok is): 4.8.1./B. (4)
    • Jelenségek magyarázata: folyamatos körbeforgás utáni szédülés, repülőgépes utazás és füldugulás kapcsolatának magyarázata, füldugulásérzet megszüntetésének módja: 4.8.1./B. (4)
    • Alkohol hatása: miért a beszéd és a mozgáskoordináció megváltozása a legjellemzőbb, legkorábban jelentkező tünet? 4.8.1./A. (5)
  64. A szem és a látás
    • Szem felépítése a fény útja figyelembevételével (mely fénytörő közegeken halad át a fény, mely részein törik meg, optikailag milyen típusú és egészséges esetben hova esik a látott tárgy képe?): 4.8.1./B. (3)
    • Szem akkomodációja és annak hibái: távolba nézésről közelre fókuszálásra áttérés, rövidlátáskor mi a probléma háttere, hogyan korrigálható? 4.8.1./B. (3)
    • Látóreceptorok (hely, szerep), sárga- és vakfolt fogalma és jelentőségük, kísérlet vakfolttal (elméleti háttér ismertetése) 4.8.1./B. (3)
    • Farkasvakság és vitaminhiány, öregkori távollátás oka és kezelési lehetősége: 4.4. (7) és 4.8.1./B. (3)
    • Látópálya lefutása, látásérzet kialakulásának helye: 4.8.1./B. (3)
  65. A tüdő felépítése és működése
    • Emberi tüdő felépítése és működése: 4.5. (1)
    • Vitálkapacitás fogalma, jelentősége: 4.5. (2)
    • Gázcsere, légcsere, kilégzés és belégzés folyamata: 4.5. (3) (4)
    • Légmell kialakulásának folyamata: 4.5. (8)
  66. Mozgás és helyzetérzékelés
    • 4.8.1. Az idegrendszer B) 4. pont, 127-128. oldal
  67. A megtermékenyítés és a várandós állapot
    • Belső női nemiszervek ismertetése: 4.9. (1)
    • Női nemi ciklus és a méhnyálkahártya változásai: 4.8.4. (3)
    • Megtermékenyítés folyamata, zigóta sorsa a terhesség első hetében: 4.9. (1) (3)
    • Magzati és anyai keringés kapcsolata, Rh-összeférhetetlenség: 4.9. (5)
  68. Mindennapi izgalmaink
    • Szimpatikus és paraszimpatikus idegi működések jellemzése: 4.8.1./A (3) 4.8.1./C (2)
    • Látás és hallás szimpatikus szabályozása: 4.8.1./C (2), 4.8.1./B (3) (4)
    • Futásért felelős agyterületek ismertetése: 4.8.1./C (1)
  69. Cukorháztartásunk
    • Cukorbetegség két fő típusa, kialakulásuk oka és eltéréseik: 4.8.4. (4)
    • Mely két fontosabb hormon játszik szerepet a szénhidrátanyagcserében és hol keletkeznek? 4.8.4. (2)
    • Cukorbetegek jellegzetes leheletszaga és annak oka, mely vegyület okozza? (glükózhiányos állapot)
  70. Az emberi vese
    • Nefron működése és felépítése (mi hol szívódik vissza, aktív és passzív transzportfolyamatok): 4.7. (1)
    • Szabályozás (sóhiányos étrend és szomjúság esetén mely hormonok hogy hatnak, túlzott vízivás és cukorbetegség hatásai a vizeletre): 4.7. (2) (3)
    • Várandósság vizeletből történő kimutatásának alapja: 4.9. (6)
  71. Az emberi szív
    • Felépítése (üregek, falak, véráram egyenirányító képletek) és működése (vérkörök elemei, vér iránya, saját vérellátás, ingerületvezető rendszer – szinuszcsomó, összehúzódás): 4.6. (6)
    • Szimpatikus és paraszimpatikus hatások a szívre és a pulzusszámra, kilépési helyük, inger eredete: 4.6. (8), 4.8.1/C (2)
    • Kis- és nagyvérkör: 4.6. (5) és 3.4.2. (2)
  72. Az emberi máj
    • 4.4. (3), 4.8.4. (2)
    • Élettani szerepe a szénhidrát- és fehérjeanyagcserében és méregtelenítésben
    • Sárgaság: tünetei, legalább 2 okot megnevezni, bilirubin (jelentősége, hol keletkezik)
    • Raktározó és termelő szerepeire példák
    • Máj kapcsolata a vércukorszintet szabályozó hormonokkal: mely hormonok ezek, hogyan hatnak és hol termelődnek?
  73. A hasnyálmirigy
    • 4.4. (3)
    • Helye a hasüregben, szerepe, emésztőenzimei és ezek funkciói
    • Hormonjai, glükóz útjának végigkövetése, cukorbetegség (ok, tünetek, kezelés)
  74. A gerincvelő
    • 4.8.1/A
    • Felépítése (szürke- és fehérállomány, idegsejttípusok, le- és felszállópályák elhelyezkedései)
    • Ingerület végighaladás ismertetése, neurontípusok
    • Reflexek szerepe, gerincvelői reflex két típusának bemutatása ábrák alapján (bőr- és iromeredetű)
      – keresztezett hajlító-feszítő reflex
      – kőbe lépve elrántjuk a lábunk: hol tudatosul a fájdalomérzet, hogyan alakul ki a válaszreakció?
  75. A szteroidok
    • Mely szerves vegyületcsoportba tartoznak, milyen az oldhatóságuk? 2.1. (4)
    • Epesav és nemi hormonok: 2.1. (3)
    • Anabolikus szteroidok veszélyei: 4.3. (9)
  76. A légzés és a beszéd
    • 4.5. (5)
  77. A hipotalamusz és a hipofízis
    • 4.8.1/A) (5), 4.8.4. (1) (2)
  78. A mozgás szervrendszere
    • Csontos medence és combcsont (szerkezet, funkció, ízületek jellemzése): 4.3. (2)
    • D-vitamin szerepe: 4.8.4. (2)
    • Csípőficam jelensége, idős emberek csontjainak jellegzetessége: 4.3. (1) (10)
    • Jobb kar jellemzése (hajlítóizma mely csonton rögzül, mozgatásakor mely agyi központok működnek, jellemeze a pályák lefutását): 4.3. (6), 4.8.1/C (1)
    • Reflexívek (egyik lábbal szögbe lépve mi történik a másik lábbal): 4.8.1/A (4)
    • Parkinson-kór jellemzése: 4.8.3. (1)
  79. Szénhidrátok szerepe az emberi szervezetben
    • Homeosztázis bemutatása az inzulin példáján: 4.1. (1), 4.8.4. (1) (2)
    • Anyagcsere folyamatok általános jellemzése: 2.2. (1) (3)
    • Anyagcserebetegséget okozó örökletes mutációra példát hozni: 1.3. (5)
  80. Zsírok és a táplálkozás
    • 2.1. (3) (4), 4.4. (4) (5)
  81. Immunitás
    • 4.8.5.
    • Immunitásban részt vevő sejtek ismertetése, feladataik, antitestek
    • Allergiás betegségek immunológiai alapjai
    • Természetes és mesterséges immunitás, specifikus és nemspecifikus, humorális immunitás fogalma
    • Gennyképződés magyarázata
    • Passzív és aktív immunizálás különbsége és jelentősége
  82. A hangképzés
    • 4.5. (1) (5)
    • Emberi hangképzőszerv neve, felépítése, jellegzetes eltérések nemek tekintetében (anatómiai különbségek és ebből eredő akusztikai eltérések)
    • Kiabálás, erőteljes hangadás összefüggése a légzőmozgásokkal
  83. Testfolyadékok
    • 4.6., 4.7., 4.9.
  84. Az emberi bőr
    • 4.2.
  85. A vegetatív idegrendszer
    • 4.8.1/A. (3), 4.8.1/C. (2)
  86. Társas viselkedés
    • 5.1. (8) (9)
  87. Tanulástípusok
    • 3.4.4. (5)
    • Feltétlen és feltételes reflex összehasonlítása, Pavlov kísérletének elemzése
    • Operáns tanulás jellemzői, példák rá, összehasonlítása a belátásos tanulás folyamatával
    • Bevésődés fogalma, példák
    • Megadott fogalmak besorolása tanulási kategóriákba
  88. Vizsgaszituáció és viselkedés
    • 4.8.2.
  89. Mennyiségi jellegek öröklése és az evolúció
    • 6.3. (1)
  90. Emberi betegségek és a genetika
    • Down-szindróma, fenilketonuria (PKU), sarlósejtes vérszegénység: 6.1. (4)
    • Genetikai számolásos feladatok a fenti betegségekkel kapcsolatban
    • Cukorbetegség és géntechnológia: 6.3. (9)
  91. Az evolúció bizonyítékai
    • Közvetett és közvetlen bizonyítékok (fogalom-meghatározás, közvetlen bizonyítékokra konkrét példák): 6.3. (6)
    • Géntechnológia alkalmazási területei, érvek mellette és ellene: 6.3. (9)
    • Darwini természetes szelekció feltételei, folyamatai és következményei: 6.3. (4)
    • Miller kísérletének lényege: 6.4. (1)
    • Növények és hüllők alkalmazkodása a szárazföldi körülményekhez a kültakaró és a szaporodás jellegzetességeinek példáin bemutatva: 3.4.2. (2)
  92. Mendeli genetika
    • Öröklődésmenetek (típusok, ismertetés és jellemzés, példák geno- és fenotípusra külön kitérve): 6.2. (1)
    • Miért veszélyes közeli rokonok egymással való szaporodása? 6.3. (3)
    • Számolásos feladatok
      – Pl. szülők vércsoport meghatározása gyerekek vércsoport antitestjei alapján, utódarányok megadása: 6.2. (2), 4.8.5. (6)
      – Mendel törvényeinek felismerése a számolási feladatban: 6.2. (3)
  93. A génműködés szabályozása
    • Testi sejtjeink genetikai állományának azonosságának magyarázata, példa hosszútávú gátlásra (tartósan elnyomott génre) emberben, hormonális állapot befolyása a génszabályozásra, hormonok által szabályozott gének emberben: 6.1. (5)
    • Lac operon modell (ábraelemzés, működés kifejtése): 6.1. (5)
    • Daganattípusok (jó- és rosszindulatúak); kezelesük; bőr-, emlő-, méhnyak- és hererák tünetei és észrevételük módja (önvizsgálati lehetőségek): 6.1. (6)
  94. A populációk és az evolúció
    • Populáció genetikai fogalma, mely paraméterekkel jellemezhető egy populáció? 6.3. (1)
    • Korlátlan és korlátolt növekedés modellje, r-és K-stratégisták: 5.1. (2)
    • Hardy-Weinberg szabály és alkalmazása számolásos feladatokban, ideális populáció feltételei: 6.3. (1)
  95. A mutációk
    • Fogalma, típusai: 6.1. (3) (4)
    • Down-kór (genetikai alapja, mikor nő meg az esélye): 6.1. (4)
    • Sarlósejtes vérszegénység (hogyan, miért több a maláriás területeken): 6.1. (4)
    • Albinizmus (öröklése, tünetei, oka): 6.1. (4)
  96. Albinizmus és színtévesztés
    • 6.1. (4), 6.2. (5)
  97. A vércsoportrendszerek és öröklődésük
    • AB0- és Rh-vércsoportrendszerek ismertetése, genetikai hátterük és öröklődésük: 4.8.5. (6)
    • Vércsoportokat meghatározó képletek (mely sejtek felszínén, milyen típusú szerves vegyületek?) 2.1. (6)
    • Gondolkodási feladatok (pl. szülők vércsoport geno- és fenotípusának feltárása gyermekek vércsoportjai alapján)
  98. Információ tárolása a sejtmagban
    • Sejtmag felépítése és szerepe, humán testi sejt és ivarsejt kromoszómáinak összehasonlítása: 2.3. (1) (8) (9) és 6.1. (1)
    • DNS szerkezete, szerepe a fehérjeszintézisben: 2.1. (11) és 6.1. (1) (2)
    • Humán Genom Program lényege, elért eredményei: 6.3. (10)
  99. Ősmaradványok
    • Kövületek és lenyomatok jelentése és jelentősége: 6.3. (6)
    • Radiokarbonos kormeghatározás és évgyűrűelemzés lényege: 6.3. (7)
    • Molekuláris törzsfák: 6.3. (6)