Mitől függnek a ponthatárok? 

Több összetevő határozza meg az értéket.

1. Keretszám: az egyetemeknek minden évben meg kell határozniuk kapacitásuk, infrastruktúrájuk (pl. oktatók és tantermek száma, nagysága stb.) és rendelkezésre álló pénzügyi forrásaik alapján, hogy az adott szakon hány fő tanulmányait képesek biztonsággal ellátni az induló évfolyamon. Ezt befolyásolja az is, hogy az adott szak felsőbb évesei közül mekkora az egyetemet elhagyók száma.
2. Jelentkezők száma: azt mutatja meg, hogy a keretszámhoz képest mennyi az adott szakra jelentkezők száma. Túljelentkezés akkor van, ha több a jelentkezők száma, mint az egyetem által meghatározott keretszám, ilyenkor a jelentkezők között verseny alakul ki a helyekért.
3. A döntés meghozatala: az összes, adott szakra felvételi igényt benyújtó jelentkezőt rangsorolják a tanulmányi jegyektől és az érettségi eredményektől függő pontszámok alapján.
   Például ha 400 fő a keretszám, és az első 400 rangsorba állított jelentkezőnek a pontszáma 450 pont felett van, akkor a kihirdetett ponthatár 450 pont lesz.
4. Az egyes egyetemi szakokra a kormány központilag minimális ponthatár-értékeket ír elő, amelyeknél alacsonyabbat az egyetemek aluljelentkezés esetén sem határozhatnak meg. Minimum ponthatárok a biológia érettségivel érintett, releváns szakokon: általános orvos: 380, fogorvos: 380, gyógyszerész: 380, állatorvos: 400, pszichológia: 400, biológia: 280.

Az adott szak ponthatárában az oda jelentkezők emelt szintű érettségi eredményein túl tanulmányi pontjaik (középszintű érettségik, középiskolai bizonyítvány) is meghatározóak, ezért az adott évi emelt érettségik átlagából való következtetés levonása a végső eredmény tekintetében csak találgatás!
Annál is inkább, mert a jelentkezők között korábbi évben érettségizők is vannak, akik eredményét nem mutatja az aktuális átlag.