Az írásbeli vizsga feladatsorai mindkét szinten központilag kerülnek összeállításra úgy, a számonkért tananyag a teljes követelményrendszert lefedje. Ennek megfelelően, az írásbeli vizsgafordulóra nincs nyilvánosságra hozandó anyag. A korábbi írásbeli feladatsorokat (egészen 2004-ig visszamenőleg) mindkét szinten ide kattintva letöltheted.
 

Szóbeli: mindkét szinten legalább 20 db tétel közül kell húzni egyet. A kihúzott tétel egy előre összepárosított A) és B) altételből áll oly módon, hogy azok témaköre egymástól eltérjen. A tételt nem lehet visszaadni és nem lehet “újat húzni”. Középszinten a vizsgáztató iskola állítja össze a tételsort, emelt szinten pedig központilag összeállított tételsor alapján történik a vizsgáztatás.
A szóbeli tételcímeket nyilvánosságra kell hozni legkésőbb 60 nappal az érettségi vizsgák megkezdése előtt. A középszinten érettségizők számára ezt a vizsgáztató iskola hozza nyilvánosságra, emelt szinten érettségizők részére pedig az Oktatási Hivatal weboldalán hirdetik meg a tétellistát.
Az aktuális emelt szóbeli tételcímeket a hozzájuk tartozó tananyag-kidolgozás oldalszámaival együtt (Nagy Etele – Biológia Érettségi Összefoglaló) ide kattintva találod meg.

• Meddig lehet írni? A középszintű feladatsorra 150 perc (2,5 óra), az emelt szintűre 240 perc (4 óra) biztosított.
   
• Lehet közben szünetet tartani? Nincs szünet, de a dolgozatírás alatt a mosdóba ki lehet menni. Erre engedélyt kell kérni a felügyelő tanártól. A szünet idejére a feladatlapot át kell neki adni megőrzésre, az egészségügyi szünet pontos időtartamát az oktató feljegyzi.
   
• Haladhatok úgy, ahogy szeretnék? Igen, az egyes feladatok között tetszés szerint lehet haladni, és megoldásuk sorrendjét szabadon meghatározhatod.
   
• Használható segédeszközök: fontos, hogy az írásbelire neked kell vinned számológépet és vonalzót.
   
• Az írásbeli vizsgán összesen 100 pont szerezhető mindkét szinten (az ezt követő szóbelin pedig 50 pont).
   
• Az írásbeli feladatok jellege:  középszinten 6-12 db, emelt szinten 8-10 db összetett feladatot tesznek a feladatsorba.  A komplex feladatok sok kis részfeladatból állnak össze oly módon, hogy az egyes részkérdések fele zárt végű (azaz nem kifejtős). A kérdések lehetnek egyszerű ismeretfelidéző (pl. fogalom-meghatározás) vagy elemző-értékelő, problémára irányuló részfeladatok is. A feleletválasztós feladatok jellege lehet egyszerű és összetett választás, többféle asszociáció, struktúra-funkció és ábraelemzés, valamint illesztés (párosítás, besorolás – két halmaz közti kapcsolat). A feleletalkotó feladatok (nyílt végű kérdések) lehetnek rövid válaszok, ábrakészítések/-kiegészítések, valamint egyszerű számolásos feladatok.
   
• Irányított esszéfeladat: problémafeladatokat is tartalmazó összetett feladat, amely csak emelt szinten fordul elő. Kétféle témakör választható: az ember szervezete és egészségtana, vagy ökológia/növénytan/természetvédelem. Az esszét a felsorolt részfeladatok/részkérdések szövegbe foglalásával szükséges megírni. A vizsgalap megfelelő rubrikájában egyértelműen jelölni kell a választott esszét (A vagy B feladat). Ha a jelölés elmarad, úgy automatikusan az összeállításban előrébb szereplő, első esszéfeladat értékelendő!

• Hol és mikor?
  Középiskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók középszinten saját iskolájukban, saját szaktanár és helyi vizsgabizottság előtt tesznek feleletet; míg emelt szinten külön időpontban, a vizsgabehívó levél szerinti napon és intézményben, ismeretlen tanárokból álló szakbizottság előtt vizsgáznak.
  Már nem tanuló jogviszonyban érettségizők szintén a vizsgabehívón kijelölt helyen és időben tehetnek vizsgát.
   
• Meddig tart? A terembe hívást követően a vizsgázó tételt húz, majd legalább 30 perc felkészülési időt kap. A felkészülés alatt feleletvázlat készíthető, valamint ilyenkor kell elvégezni az esetleges kísérleti feladatot is (középszinten) és dokumentálni a megfigyelteket. 
  A feleletre rendelkezésre álló idő középszinten 15 perc, emelt szinten 20 perc.
   
• Használható segédeszközök: az írásbelivel ellentétben szóbelin minden használható segédeszközt az intézmény biztosít, így a vizsgázónak nem kell vinni ezeket. Középszinten ezek az állat-/növényhatározó könyv, a kísérletvégzés eszközei, valamint a projektmunka bemutatásához szükséges projektor és számítógép.
  Emelt szinten kísérletvégzés és projektmunka sincs, így ebben az esetben legfeljebb számológépet adhatnak a tételhez.
   
• Kérdezhet a tanár? Alapelv, hogy a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie tételét, a rendelkezésre álló idő  beosztásával, a tétellapon felsorolt szempontok szerint. A felelet végén a vizsgáztató kérdezhet arról, ami fontos szempont a tétellel kapcsolatban, de a vizsgázó felelete során nem említette.
  Érdemes megjegyezni, hogy a kérdezés egy jó felelet esetén kevés kérdésből áll (vagy nincs is).

   

• A) tételek listája: emeltbiosz.hu/biologia-szobeli-a-altetelek

• B) tételek listája: emeltbiosz.hu/biologia-szobeli-b-altetelek

A projektmunka csakis középszinten, B) tétel (gyakorlati feladat/kísérlet) helyett választható azon vizsgázók esetében, akik még tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal.

A projektmunka készítés szándékát még a vizsgára történő jelentkezéskor kell bejelenteni, a munkát pedig a vizsgát megelőzően, legkésőbb az érettségi írásbeli vizsgák megkezdésekor le kell adni az iskolaigazgatónál. A szóbeli vizsgán a leadott anyag rövid szóbeli prezentációja szükséges számítógép és projektor segítségével. Az előadást és a beadott munkát is értékelik a munka minősége és az elhangzottak alapján (a szempontokat lásd lentebb, a ‘Vizsga értékelése’ részben).

A választott témát konzulens szaktanárral szükséges egyeztetni, aki a témát jóváhagyja. A jóváhagyott témát már a vizsgajelentkezéshez is csatolni kell. Ha a vizsgáztató középiskola az adott téma feladatának elvégzéséhez szükséges eszközöket/feltételeket nem képes biztosítani, akkor a konzulens a téma jóváhagyását elutasíthatja.

A vizsgázónak a vizsgát megelőzően önállóan (de a konzulens ellenőrzése mellett) kell elvégeznie egy biológiai kísérletet/megfigyelést, melyről projektdolgozatot készít. A szükséges eszközöket a középiskola biztosítja.

A projektdolgozatnak tartalmaznia kell a  probléma megfogalmazását, az alkalmazott vizsgálati módszert, a tapasztalatokat és azok kiértékelését, valamint a felhasznált szakirodalom listáját. Terjedelme (szóközökkel együtt) 15 000 – 30 000 leütés között lehet. A dolgozat időben leadásának elmaradása esetén szóbeli B) tételként a vizsgán kihúzott gyakorlati feladatot kell elvégezni.

Az összpontszám mindkét szinten 150 pont, melyből az írásbelin 100 pont szerezhető, szóbelin 50 pont. A végső eredményt %-ban határozzák meg:
elért összpontszám/150*100.

Középszintű írásbeli vizsga pontozása: 6-12 komplex feladat, összesen 100 részfeladattal (részkérdéssel), melyek mindegyike 1-1 pontot ér.

Középszintű szóbeli vizsga pontozása:
A) tétel max. 25 pont + B) tétel max. 20 pont + a felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség max. 5 pont.

Emelt szintű írásbeli vizsga pontozása: a feladatsor első része 80 pontot érő komplex feladatokból áll, második része pedig 20 pontot érő, választható témájú, esszét is tartalmazó feladat (ember szervezete és működése vagy ökológia, környezetvédelem, növénytan téma). A 20 pontos feladat irányított esszé része 10 pontot ér.

Emelt szintű szóbeli vizsga pontozása: 
A) tétel max. 20 pont + B) tétel max. 25 pont + a felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség max. 5 pont.

• Melyik vizsgaforduló a „fontosabb” a végeredmény szempontjából? 
  Mivel írásbelin kétszer annyi pont szerezhető, mint szóbelin, ezért az írásbeli eredménye hangsúlyosabb.
   
• Ha rosszul sikerült az írásbelim, már ne is menjek szóbelizni? 
  Ez gyakori, de rossz hozzáállás. Fontos leszögezni, hogy aki nem megy el szóbelizni, annak az egész érettségi vizsgája érvénytelen! Valójában – annak ellenére, hogy az írásbeli eredmény duplán számít – minél kevesebb írásbeli eredményt ér el valaki, annál nagyobb mértékben javíthat egy jó szóbeli eredménnyel a végleges százalékon!

  Lássunk erre egy egyszerű példát:
  1. személy 80 %-os írásbelivel a szóbelin 45 pontot kap → végeredmény: 83% (csupán 3%-kal több az írásbeli %-os eredményénél).
  2. személy 45 %-os írásbelivel szintén 45 pontot kap a szóbelin → végeredménye 60% (az írásbelihez képest 15%-ot javított).