Érettségi vizsgakövetelmények

Biológia részletes érettségi vizsgakövetelmény

Hatályos: 2017. január 1-től rendezett érettségi vizsgákon, visszavonásig.
Forrás: Oktatási Hivatal (33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet melléklet). Ide kattintva PDF-formátumban is letölthető.

Dőlt betűvel a középszintű érettségi vizsga szóbeli fordulójának A) tétel témái vannak jelölve. A dőlt betűs ismereteket természetesen emelt szinten is tudni kell annyi módosítással, hogy itt csak elméletben kell tudni produkálni a kísérleteket, a gyakorlati kivitelezésre csak középszintű szóbeli vizsgán van lehetőség.

Tartalomjegyzék (ugrás az adott témakörhöz):

1. BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
KÖZÉPSZINT
közép- és emelt szinten is ismerendő tudásanyag
EMELT SZINT
csak emelt szinten szükséges tudni
1.1. A biológia tudománya

Vizsgálati szempontok

  • Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj. Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények csoportosítása során.
  • Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján.
  • Értse Linné rendszertani munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer, kettős nevezéktan).
  • Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon értelmezni molekuláris törzsfákat.
  • Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.
  • Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.

Vizsgáló módszerek

  • Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban.
  • Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását.
  • Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.
  • Ismertesse a modellalkotás lényegét.
  • Ismerje az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT, UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.
1.2. Az élet jellemzői
1.2.1. Az élő rendszerek
  • Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.

1.2.2. Szerveződési szintek

  • Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet, szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció, társulás, biom, bioszféra).
 
 
 
 
 
 
  • Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt rendszerekként.
  • Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság.
  • Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat (pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok).
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
  • Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot. Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket.
  • Ismerje a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni és értelmezni a kísérletet, értse annak következményeit, alkalmazási lehetőségeit.
  • Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát, tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra.
  • Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok). Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit.
  • Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).
  • Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt alkalmazni.
  • Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium).
  • Tudjon megtervezni és magyarázni az enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak eredményeit.
 
 
 
 
 
 
 
 

2. EGYED ALATTI SZERVEZŐDÉSI SZINT
KÖZÉPSZINT
közép- és emelt szinten is ismerendő tudásanyag
EMELT SZINT
csak emelt szinten szükséges tudni
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.1.1. Elemek, ionok

  • Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.
  • Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+, Fe3+, Na+, K+, Cl- HCO3–, a CO32, NO3– ionok természetes előfordulásait.
  • Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek fluorozásának szerepét.
  • Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött szerepével.
  • Ismerje a NO2– és PO43– ionok természetes előfordulásait.

2.1.2. Szervetlen molekulák

  • Értse a víz, a széndioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.
  • Értse, hogyan és miért mutatható ki a széndioxid meszes vízzel.
 

2.1.3. Lipidek

  • Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat.
  • Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával.
  • Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés).
  • Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló szerepe között. Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat szétoszlató szerepét bemutató kísérletet.
  • Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása.
  • Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét.
  • Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét. Értse a karotinoidok konjugált kettőskötésrendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A-vitamin, rodopszin).
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2.1.4. Szénhidrátok

  • Tudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz, vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.
  • Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az élő szervezetben betöltött szerepük közötti összefüggést. Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását és táplálkozásélettani jelentőségét.
  • Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal történő kimutatását (Lugolpróba), és ismerje fel a keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos képen. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
  • Ismerje az α- és β glükóz szerkezetét, a ribóz, dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának felépítését.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2.1.5. Fehérjék

  • Ismerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).
  • Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjerendszerek – aktin és miozin -, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására.
  • Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak.
  • Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok kölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek szerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában. Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetét. Értse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék térszerkezetében betöltött szerepét.
  • Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát, térszerkezetében betöltött szerepét.
 
 
 

2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok

  • Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.
 
 
 
 
 
 
  • Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázisfoszfát egységekből felépülő molekulavázát.
  • Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.
  • Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).
2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata

  • Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok).
  • Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár.
  • Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon példákat hozni ezekre a makromolekulaalapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.
 

2.2.2. Felépítő folyamatok

  • Ismerje a felépítő folyamatok lényegét (reduktív, energiafelhasználó) és helyét.
  • Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét.
  • Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a széndioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban.
  • Ismerje a fotoszintetikus színanyagok típusait (karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2.2.3. Lebontó folyamatok

  • Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, energiamérleg).
  • Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából széndioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamat helyét a sejtben.
 
  • Ismerje a glikolízis lényegét.
  • Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét.
  • Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, illetve karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
  • Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt.
  • Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
  • Tudja megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet.
 

2.3.1. Elhatárolás

  • Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általános elvét.
  • Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).
  • Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.
  • Ismerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

2.3.2. Mozgás

  • Ismerjen példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
 

2.3.3. Anyagcsere

  • Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.
  • Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).
 
 
 
 
  • Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).
  • Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve végoxidáció esetében.
  • Ismerje a glikolízis és az erjedés folyamatainak helyét a sejtben.

2.3.4. Osztódás

  • Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát.
  • Magyarázza a számtartó (mitózis) és a számfelező (meiózis) osztódás lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.
  • Értse a sejtciklus szakaszait.
  • Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik, előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének és minőségének változása). Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez genetikai változatosságot.

2.3.5. A sejtműködések vezérlése

  • Értse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).
 
 
  • Értse a K-Na-pumpa fontosságát.
  • Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e folyamatokra.
3. AZ EGYED SZERVEZŐDÉSI SZINTJE
KÖZÉPSZINT
közép- és emelt szinten is ismerendő tudásanyag
EMELT SZINT
csak emelt szinten szükséges tudni
3.1. Nem sejtes rendszerek

3.1.1. Vírusok

  • Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait.
  • Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
  • Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük lehetőségeit.
  • Magyarázza a fágfertőzés folyamatát.
  • Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet.
  • Hasonlítsa össze a priont a vírussal.
 
 
 
3.2. Önálló sejtek

3.2.1. Baktériumok

  • Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését.
  • Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.
  • Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.
  • Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.
  • Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikumszedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez.
  • Életfolyamataik leírása alapján legyen képes azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták).
  • Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai alapját.
 
 
 

3.2.2. Egysejtű eukarióták

  • Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit (emésztés, mozgás, víztartalomszabályozás) és felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj, zöld szemesostoros.
  • Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos képeken.
  • Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette szóló érveket.
 
 
 
3.3. Többsejtűség

3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése

  • Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcserefolyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok.
  • Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és működésbeli specializálódásával jár.
  • A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
  • Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).
 
 
 
 

3.3.2. Sejtfonalak

  • Ismerjen fonalas testfelépítésű gombákat (peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi megbetegedéseket okozó gombák).
  • Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak.
  • Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat.
 

3.3.3. Teleptest és álszövet

  • Értelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- és barnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és a mohák példáin.
  • Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival.
  • Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók, paraziták, szimbionták.
  • Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét.
  • Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen tünetek utalnak a mérgezésre.
  • Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás szabályait.
  • Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat. Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai lehetnek.
  • Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek, valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket.
  • Tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat fejlődéstörténeti jelentőségét.
  • Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

  • Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.
  • Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket öszszefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.
  • Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.
  • Tudja használni a Növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
  • Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.
  • Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát.
 
 
 
 
 
 
 
 

3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

  • Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, csigák, valamint a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).
  • Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.
  • Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok testfelépítésének és életműködéseinek említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat.
 
 
 

3.4.3. A növények szövetei, szervei
Szövetek

  • Legyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.
  • Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövetpreparátumot, készítsen bőrszövetnyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt. Értelmezze a látottakat mikroszkópos képen.
 

Gyökér, szár, levél

  • Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökér hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár, valamint a lomblevél keresztmetszetét.
  • Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit felépítésükkel.
  • Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.
  • Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen és értelmezze a látottakat.
 
 
  • Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait, mondjon példát módosult szervekre. Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit.
  • Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás, kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.
  • Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett széndioxidmolekula sorsát a növényben.

Virág, termés

  • Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag- és termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás).
  • Hasonlítsa össze az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).
  • Hozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit.
  • Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.
  • Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl. gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot).
  • Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.
  • Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.
  • Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között.
  • Ismerje az auxinok általános szerepét a növények életében.
 
 
 
 
 

3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése
Szövetek

  • Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.
  • Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint csoportosítva), izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet. Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a felépítésükben.
  • Ismerje fel a következő szöveteket: simaizom, szívizom, csillós hám, üvegporc.
  • Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet működésében.
 

Szaporodás-egyedfejlődés

  • Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.
  • Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan szaporodást és a regenerációt.
  • Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).
 

Viselkedés

  • Tudja összehasonlítani az öröklött és tanult magatartásformákat.
  • Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és szerepüket a viselkedés kialakításában.
  • Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat, bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
  • Ismerje és példák alapján magyarázza az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés, védekezés).
  • Ismerje és példák alapján magyarázza a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlásnász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).
  • Értse, hogy a tanult magatartásformák hátterében öröklött tényezők is állnak.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4. AZ EMBERI SZERVEZET
KÖZÉPSZINT
közép- és emelt szinten is ismerendő tudásanyag
EMELT SZINT
csak emelt szinten szükséges tudni
4.1. Homeosztázis
  • Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét.
  • Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait.
  • Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát.
  • Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit, szabályait.
  • Tudja, hogy a homeosztázisösszetevők határértékei élettani állapottól függően megváltozhatnak.
  • Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát.
 
 
4.2. Kültakaró

4.2.1. Bőr

  • Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és értse kapcsolatukat a bőr felépítésével.
  • Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.
  • Magyarázza a hám megújulását.
  • Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét. Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját a biológiai sokféleség részeként.
 

4.2.2. A bőr gondozása, védelme

  • Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést.
  • Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának jelentőségét.
  • Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a miteszszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag.
  • Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket.
 
4.3. A mozgás

4.3.1. Vázrendszer

  • Ismerje a csontváz biológiai funkcióit.
  • Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.
  • Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a csigolya részeit.
  • Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit.
  • Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a gerincoszlop kettős S-alakja).
  • Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Értse a férfi és a női medence közti különbség okát.
 

4.3.2. Izomrendszer

  • Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost (izomsejt), izomköteg, izompólya, inak.
  • Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.
  • Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz.
 
  • Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer működését fizikai (emelőelv, erő, erőkar), biokémiai (aktin, miozin, kreatinfoszfát, ATP), szövettani (vázizomszövet) ismerete alapján. Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+ion szükséges.
  • Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.
  • Értse az izomláz kialakulásának okait.

4.3.3. Szabályozás

  • Értse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások kialakításában.
 

4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana

  • Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés). Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit.
  • Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásaira.
 
4.4. A táplálkozás

4.4.1. A táplálkozás

  • Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika).
  • Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között. Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban.
  • Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testöszszetételtől, nemtől, életkortól.
 

4.4.2. Emésztés

  • Ismerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit, tudja biológiai funkcióit. Ismerje a máj szerepét az emésztőnedvtermelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben.
  • Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit, értse a fogképletet. Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és jelentőségét.
  • Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésének folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és a működésükhöz szükséges optimális kémhatást. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.
  • Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű lebontása között.
  • Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének helyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz, pepszin, tripszin.
 
 
 
 
 
 

4.4.3. Felszívódás

  • Ismerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét.
  • Ismerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.

4.4.4. Szabályozás

  • Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).
 

4.4.5. Táplálkozás egészségtana

  • Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.
  • Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk ellen.
  • Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, B12,- C-vitamin, folsav.
  • Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett. Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit. Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával.
  • Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett öszszetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével.
  • Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők – pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások).
  • Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait.
  • Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől függ annak értéke.
  • Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.
  • Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E-, K-, B1-, B6- vitamin.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4.5. A légzés

4.5.1. Légcsere

  • Ismerje a légzőrendszer szerveit és a rendszer funkcióit.
  • Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában. Értse a mellkasi és a hasi légzés különbségét.
  • Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat fogalmát. Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő értékeit.
  • Értse a légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggést. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.
  • Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légzőmozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont.
  • Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra alapján a légzőműködéseket.
 
 
 
 
 
 

4.5.2. Gázcsere

  • Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit.
  • Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul.

4.5.3. Hangképzés

  • Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok.
  • Ismerje a hangszalagok szerepét a hangképzésben.
  • Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok.
  • Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja a hangszínt.

4.5.4. Szabályozás

  • Tudja magyarázni a vér széndioxid koncentrációjának szerepét a légzés szabályozásában.
  • Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.

4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

  • Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a dohányzás ellen.
  • Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma).
  • Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.
  • Hozza összefüggésbe a tüdőléghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.
  • Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását.
 
4.6. Az anyagszállítás

4.6.1. A testfolyadékok

  • Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse jelentőségüket.
  • Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól való eltérés okait és következményeit.
  • Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység, illetve trombózis kialakulásához vezethet.
 
  • Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).
  • Ismerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje).
  • Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.

4.6.2. A szöveti keringés

  • Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét.
  • Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.
  • Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét.
  • Értse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben.
  • Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.

4.6.3. A szív és az erek

  • Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.
  • Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését (átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza kapcsolatba az adott erek funkcióival.
  • Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és felnőttkori normál értékeit. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit értelmezni és magyarázni.
  • Ismertesse a lép helyét és szerepét.
  • Tudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását a keringési rendszerben.
  • Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást.
  • Ismerje a verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető számításokat ezekkel az adatokkal.
 
 
 
 
 

4.6.4. Szabályozás

  • Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.
  • Tudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást.
  • Ismerje a szinuszcsomó és a pitvarkamrai csomó helyzetét, funkcióját.

4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

  • Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek (érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit.
  • Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása mellett.
  • Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket.
 
4.7. A kiválasztás

4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése

  • Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit.
  • Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok.
  • Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamid visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló folyamatait.
 
 
 
 
 
  • Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban.
  • Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).
  • Ismerje a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), az egyes csatornaszakaszok, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit. Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.

4.7.2. Szabályozás

  • Ismerjen a vizelet összetétele és mennyisége változásának hátterében álló lehetséges okokat.
  • Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában.

4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana

  • Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a vizeletben fehérje, glükóz vagy vér.
  • Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.
  • Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
  • Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét.
 
 
 
4.8. A szabályozás
  • Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.
  • Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a hormonrendszer és az idegrendszer működése között (jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni összehangolt működésükre.
 

4.8.1. Idegrendszer
Sejtszintű folyamatok

  • Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki.
  • Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyan változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezeti hatásokra.
  • Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).
  • Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának helyét és feltételeit.
  • Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.

Szinapszis

  • Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.
  • Tudja, hogy a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet.
  • Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás).

Az idegrendszer általános jellemzése

  • Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer jelentését.
  • Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, aszszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt).
  • Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését.
  • Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját.
  • A mozgatóműködések példáján értelmezze az idegrendszer hierarchikus felépítését.
  • Magyarázza az idegsejthálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).
  • Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával.
 
 
 
 
 
 
 

A gerincvelő

  • Ismerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége).
  • Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját.
 

Az agy

  • Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra.
  • Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet.
 
 
  • Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit.
  • Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).
  • Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés). Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az alvásébrenléti ciklus fenntartásában.

Testérző rendszerek

  • Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.
  • Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad idegvégződések).
 

Érzékelés

  • Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.
  • Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.
 

Látás

  • Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.
  • Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex funkcióit.
  • Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait.
  • Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Váltson ki pupillareflexet.
  • Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás folyamatában.
  • Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősségérzékelés optikai és élettani alapjait.
  • Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát.
 
 

Hallás és egyensúlyérzés

  • Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint a három félkörös ívjárat szerepét.
  • Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.
  • Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és pszichés hatását.
  • Értse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és működése között (Cortiszerv, alaphártya, szőrsejtek).
  • Értse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

Kémiai érzékelés

  • Ismerje a nyúltvelői kemoreceptorok széndioxidérzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött szerepüket.
  • Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.
 

Testmozgató rendszerek

  • Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat.
  • Ismerje az agykéreg szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.
  • Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.
  • Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás szerepét az automatizált mozgások szabályozásában.
 
 
 

Vegetatív érző és mozgató rendszerek

  • Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív szabályozás.
  • Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.
 
  • Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.
  • Tudja magyarázni, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet szabályozása.
4.8.2. Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai
A magatartás elemei
 
  • Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

Öröklött elemek

  • Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika).
 

Tanult elemek

  • Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember viselkedésében (félelem, drogtolerancia). A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomásnövekedéssel, szívfrekvenciafokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítéselkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).
  • Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz kötött.
  • Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.
  • Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből.
 
 
 
 
 
 

Emlékezés

  • Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát.
 

Pszichés fejlődés

  • Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.
 

4.8.3. Az idegrendszer egészségtana

  • Ismerje az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) megelőzésében.
  • Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket. Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia, bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társadalmi és biológiai okait.
  • Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, a stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit.
  • Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit.
  • Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmipszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszichoszomatikus betegségek kialakulásával.
  • Ismerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit.
 
 
 
 

Drogok

  • Értse a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit és veszélyeit.
  • Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét megelőzésében.
 

4.8.4. A hormonrendszer

  • Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását.
 
  • Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptorkülönbség).
Hormonális működések





  • Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok
    – a szervezet szénhidrátanyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok),
    – só- és vízháztartását (mineralokortikoidok, vazopresszin),
    – kalciumanyagcseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitaminhormon).

Belső elválasztású mirigyek

  • A pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.
  • Ismerje az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin hatásait
  • Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.
  • Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.
  • Tudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a mellékvesekéreg hormonjainak hatását.
 
 
 
 
 

A hormonrendszer egészségtana

  • Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait, tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait.
 
  • Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az inzulin hiányából, illetve többletéből eredő rendellenességeket.

4.8.5. Az immunrendszer
Immunitás

  • Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek).
  • Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Magyarázza a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.
  • Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra és értse indokoltságukat.
  • Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.
  • Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.
  • Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.
  • Értse az autoimmun betegségek lényegét.
  • Ismerje a vérszérum fogalmát.
  • Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt.
 
 
 
 

Vércsoportok

  • Ismerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert. Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét.
  • Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.
 
  • Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat.

Az immunrendszer egészségtana

  • Értse az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közti összefüggést.
  • Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.
  • Értse, hogy az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.
 
4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4.9.1. Szaporítószervek

  • Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.
  • Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem).
  • Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
 

4.9.2. Egyedfejlődés

  • Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét).
  • Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés).
  • Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét.
  • Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között.
  • Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából.
 
 
 
 
 
 
 
 

A szaporodás, fejlődés egészségtana

  • Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).
  • Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.
  • Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés).
  • Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit.
  • Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit.
 
 
 
 
 
 
5. EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
KÖZÉPSZINT
közép- és emelt szinten is ismerendő tudásanyag
EMELT SZINT
csak emelt szinten szükséges tudni
5.1. Populáció
  • Értelmezze a populáció ökológiai és genetikai meghatározását.
  • Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet eltartó képességének fogalmát.
  • Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Elemezzen mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével (pl. sáskajárás, biológiai védekezés).
  • Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.
  • Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és alkalmazza ezeket problémák megoldására.
  • Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és jellemezni az r- és K-stratégista populációkat.
 
 
 
 

5.1.1. Környezeti kölcsönhatások

  • Ismerje az élettelen és élő környezet fogalmát. Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó) változásait.
  • Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj elterjedése és a környezeti tényezők között. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára.
  • Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát. Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit.
  • Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.
  • Értse a nicheelmélet lényegét: tudja értelmezni több környezeti tényező együttes hatásait a populációk elterjedésére.
  • Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.
  • Értelmezze a minimumelvet élettani és ökológiai szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait.
  • Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauzeelv).
  • Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését.

5.1.2. Kölcsönhatások
Viselkedésbeli kölcsönhatások

  • Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot, kolóniát, monogám párt, háremet.
 
 
 
 
 
 
  • Elemezze a társas viselkedés és a környezet kapcsolatát.
  • Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió), ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat (pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek formáira (pl. behódolás, fenyegetés).
  • Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.
  • Legyen tisztában az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma, elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe).

Ökológiai kölcsönhatások

  • Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat hozni.
  • Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.
5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.2.1. Az életközösségek jellemzői

  • Értse a szintezettség kialakulásának okát.
  • Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület).
 
 
 
 
 
  • Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató (szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve tudjon példát hozni ezekre.
  • Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió folyamatára.
  • Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje fel ennek okait.

5.2.2. Hazai életközösségek

  • Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait.
  • Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiai okait.
  • Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z-értékek) alapján.
 
 
 
 
 
 
 
  • Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös.
  • Tudja, hogy különböző emberi hatásokhoz (mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás) különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak.
  • Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl. talajvízszint, alapkőzet) – leírások alapján tudja azonosítani ezen hatásokat.
  • Ismertesse és értékelje az ember szerepét az élőhelyek átalakításában (természetes erdők – faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). Értse, hogy a történelem során miként változtak a Kárpátmedence jellegzetes életközösségei (az elterjedő mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a városiasodás hatásai).
  • Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést.
  • Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.
5.3. Bioszféra (Globális folyamatok)
  • Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaiaelmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni az ember szerepét és feladatait (környezettudatosság).
  • Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód, kábítószerfogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai).
  • Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).
  • Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az ökológiai válsággal.
  • Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai lábnyom fogalmát.
  • Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.
  • Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát. Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit, esettanulmány alapján magyarázza azokat.
  • Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5.4. Ökoszisztéma

5.4.1. Anyagforgalom

  • Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.
  • Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a táplálékhálózat különbségét. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.
  • Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe, humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés, karbonátkőzetek keletkezése)
  • Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak, valamint az ökoszisztéma és az abiotikus környezetének kölcsönhatásait.
  • Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak jövőjét.
  • Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.
5.4.2. Energiaáramlás



  • Értse az összefüggést a produkció, biomassza és egyedszám fogalma között.
  • Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban.
5.4.3. Biológiai sokféleség





  • Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken: genetikai diverzitás (az allélösszetétel változatossága), fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszámarányai) és ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók változatossága).
  • Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség védelme.
5.5. Környezet- és természetvédelem
  • Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek védelme, kereskedelmi korlátozások).
  • Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.
 
 
 
  • Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és tudja feltárni ezek ökológiai következményeit.
  • Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére.
  • Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek hatékonyságát.
  • Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásainak bizonyítására.

Levegő

  • Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogénoxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).
  • Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen tisztában következményeikkel.
  • Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges következményeit.
  • Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. Foglaljon állást a teendőkről.
 

Víz

  • Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait.
  • Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl. nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.
 

Energia, sugárzás

  • Értse a megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti különbséget.
  • Ismerje a lehetséges energiaforrásokat, azok hozzáférhetőségét és használatuk korlátait.
 

Talaj

  • Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit.
 

Hulladék

  • Ismerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.
 
6. ÖRÖKLŐDÉS, VÁLTOZÉKONYSÁG, EVOLÚCIÓ
KÖZÉPSZINT
közép- és emelt szinten is ismerendő tudásanyag
EMELT SZINT
csak emelt szinten szükséges tudni
6.1. Molekuláris genetika

6.1.1. Alapfogalmak

  • Ismerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat.
  • Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között.
 
 
  • Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a DNS megkettőződés folyamata, a DNS mRNS átírása és az mRNS leolvasása.
  • Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Használja a kodonszótárt.
  • Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.
  • Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.

6.1.2. Mutáció

  • Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös), tudjon példát hozni ezekre, esettanulmány alapján. Hasonlítsa öszsze a mutációt és az ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait.
  • Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére.
  • Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai, kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Downkór) esélye növekszik a szülők életkorával.
  • Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.
  • A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.
  • Magyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).
 
 
 

6.1.3. A génműködés szabályozása

  • Értse, hogy különböző felépítésű és működésű testi sejtjeink genetikai információtartalma azonos, de ezt mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja.
  • Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, here-, prosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.
  • Ismerje fel ábrán a laktózoperon részeit, értelmezze szerepüket.
 
 
 
 
 
 
 
 
6.2. Mendeli genetika

6.2.1. Minőségi jellegek

  • Értelmezze a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns).
  • Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket.
  • Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen képes családfák genetikai elemzésére. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését.
  • Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).
  • Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.
 
 
 
 
  • Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).
  • Magyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.
  • Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.
  • Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból s tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet. Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére és tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.
  • Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján.

6.2.2. Mennyiségi jellegek

  • Ismerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben.
  • Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás).
  • Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek megváltoztatása.
  • Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).
  • Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez közelít.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.3.1. Ideális és reális populáció

  • Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk genetikai változatosságának forrását.
  • Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.
  • Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.
  • Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését.
  • Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).

6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

  • Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján.
  • Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.
  • Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.
  • Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).
 
 
  • Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó elméleteket (gén, csoport, kulturális).
  • Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.
  • Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket.
  • Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).

6.3.3. Biotechnológia

  • Értelmezze a klón fogalmát.
  • Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban).
  • Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló érveket.
  • Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.
 
 

6.3.4. Bioetika

  • Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.
  • Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.
  • Ismerje a Human Genom Program lényegét, jelentőségét.
 
6.4. A bioszféra evolúciója
6.4.1. Prebiológiai evolúció








  • Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.
  • Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó elméleteket.
  • Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét.

6.4.2. Az ember evolúciója

  • Tudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.
  • Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.
  • Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.
  • Leírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz- és eszközhasználat alapján.
 
 
 
KOMPETENCIÁK
A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.

Követelményrendszer pontjainak értelmezése/pontosítása:

  • Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.
  • Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.
  • Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével.
  • Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.

Elvárt kompetenciák felsorolása:

  • induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),
  • deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),
  • analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),
  • sorképzés (relációk kezelése),
  • osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),
  • kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),
  • valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),
  • arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),
  • különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),
  • az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,
  • kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),
  • változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),
  • integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),
  • modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,
  • problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),
  • a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),
  • lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),
  • struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),
  • etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).
  • legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,
  • megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,
  • egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),
  • adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,
  • hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,
  • ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).